Diákönkormányzat

„Valljuk, hogy a DÖ a közösségfejlesztés egyik alappillére, hiszen több nevelési célt is szolgál. Hatékony munkája segíti a tanáraink és diákjaink közötti „szabályozott” és hatékony kommunikációt, vagyis megtanít a rendszeres és kulturált párbeszédre. Felkészíti diákjainkat a csapatmunkára, az egymásra történő odafigyelésre, a „hierarchiában” való működésre.” (idézet a minőségirányítási programból)

A Diákönkormányzat történelme

A tanulók érdekvédelmének kezdetét jelentette, amikor 1964-ben az Eötvös napok keretében a KISZ szervezésében megtartották az első diákparlamentet. A hetvenes és nyolcvanas években is megmaradt ez a fórum, s az iskolai újság beszámolói szerint a beszélgetés és vita egyre oldottabb légkörben zajlott. Előkerültek mind a kis (köpeny, szünetek, dohányzás, R-Gárda), mind a nagy (iskolai légkör, a KISZ szerepe, a diákság érdekképviselete) témák is, de a lényeg az volt, hogy a diákság tanulta a vitatkozást mind társaival, mind tanáraival, sőt az igazgatóval is, aki mindig részt vett a parlamenten.
Így írt erről iskolánk évkönyve 1968-ban: „A problémák őszinte felvetése biztosítja a tanár és a diák közötti kapcsolatok jobb megteremtését. Ez a forma jó lehetőséget nyújt a bírálat, önbírálat gyakorlására, a KISZ tagság véleményének, javaslatainak meghallgatására. A Végrehajtó Bizottságnak is állandóan fejlesztenie kell munkamódszerét. A tagság jobb tájékoztatást, szigorúbb ellenőrzést, közvetlen irányítást vár.”
Az iskolai Diákönkormányzat, bár az oktatási törvény csak 1987 szeptemberétől tette lehetővé ilyen szervezetek létrehozását, már a tanév elején megalakult, s ezzel egyike lett az ország első középiskolai DÖ-inek. A szervezetbe minden osztály és minden öntevékeny diákkör küldhetett egy-egy képviselőt, és kezdetben a KISZ Bizottság is delegálhatott egy tagot. Az önkormányzat kettős feladata a diákság érdekeinek és jogainak képviselete, és a diákprogramok megszervezése és lebonyolítása volt. Az első feladatkörnek jobbára csak a kétezres évektől kezdve felel meg, hiszen ekkor alakult meg a Diákkormány, és a Diákparlament sem évente ülésezik, hanem havonta tart megbeszéléseket.

„Az Eötvös József Gimnázium Diákönkormányzata olyan iskolai diákszervezet, mely parlamentáris keretek között működik (…) az általánosan elfogadott demokratikus elvek, etikai szabályok alapján, és amely az iskola minden szavazóképes diákjának érdekképviseletét ellátja.”
Részlet a DÖ alkotmányából (2016)

A Diákönkormányzat Elnöke és Kormánya

A diákok közvetlenül választják meg az új DÖ Elnököt, ő jelöli ki a kormány tagjait. A kormányba a Parlament is jelölhet új tagokat. A DÖ kormány hajtja végre a Parlament döntéseit, továbbítja a határozatokat, szervezi meg a DÖs programokat, gyorsabb lefolyású ügyekben döntéseket hoz és képviseli a diákok érdekeit.

A Diákönkormányzati Parlament

„(2) A Parlament üléseken vitatja meg az EJG diákságát érintő témákat. (…) A Parlament ülései nyíltak, azon tanácskozási joggal részt vehet bármely az iskolával tanulói, illetve dolgozói jogviszonyban álló személy (…)”

A DÖ fő döntéshozó testülete, a Parlament szavazás útján hozhat döntéseket és határozatokat az iskolai ügyekben, amit a hatályos oktatási törvények, az iskolai Házirend/Pedagógiai Program/SzMSz és a DÖ Alkotmányának megfelelően az iskola vezetőségének és a DÖ kormányának figyelembe kell vennie.
Az osztályok 2 képviselőt delegálhatnak a DÖ Parlamentbe, akik szavazójoggal rendelkeznek. A képviselők feladata, hogy az információkat eljuttassák az osztályuknak és képviseljék az annak érdekeit.
Parlament legalább kéthavonta, az Eötvös napok előtt általában 2-3 hetente tartott ülésen tárgyalja meg a diákságot érintő témákat.

Diákfórum és népszavazás

„(4) A Parlament köteles félévente legalább egyszer diákfórumot tartani, ahol beszámol addigi tevékenységéről. A diákfórum ülése is nyilvános, azon részt vehet és felszólalhat az EJG bármely diákja, dolgozója, valamint a Parlament által meghívott személy.”

A diákfórumon a diákság elé „beidézhetők” a tanárok, iskolai dolgozók és a DÖ tisztségviselői és számonkérhetőek a munkájukban. A fórumon a diákság minden problémáját közvetlenül meg lehet vitatni.
Problémás ügyekben a diákság akaratát közvetlenül népszavazáson jelentheti ki a DÖ alkotmánya értelmében. A mindenkori DÖ Parlament és Kormány hatékonyságát is jelzi, hogy ilyenre még egyszer sem került sor.

„(3) Szavazóképes diákok egy kérdésben népszavazások által közvetlenül dönthetnek. (…) Egy népszavazás pontos menetéről választási bizottság dönt, a DÖ Elnökválasztás menete alapján.”

Eötvös Napok

Az Eötvös Napok a Diákönkormányzat által szervezett legnagyobb 3 napos program, amely minden év őszén kerül megrendezésre. Ez alatt az osztályok lehetőséget kapnak érdekes játékok, versenyek és sportesemények megrendezésére, amelyekkel csak úgy, mint a programokon való részvételért pontokat gyűjthetnek, és a legtöbb pontot összegyűjtő osztály nyer egy szabad napot. Az Eötvös napok első legnagyobb programja a Gólyabál, amelyre a gólyaosztályok szeptembertől kezdve készülnek a bemutatkozásukkal és cserébe a Diákelnök Eötvös-diákokká avatja őket és az iskola diákjai és tanárai meglepetéssel kedveskednek nekik. Másnap reggel kezdődnek az előadássorozatok, ahol diákok, tanárok és meghívott vendégek egyaránt tarthatnak előadásokat különböző témákról, mint például interaktív táncbemutatók, bűvészbemutatók, élménybeszámolók világkörüli utakról és elismert előadók élménybeszámolóiról. Másnap este kerül megrendezésre a Ki Mit Tud?, amelyen az iskola diákjai bemutathatják tehetségüket az egész iskola előtt. Amikor nincs közös nagyprogram, folyamatosan zajlanak különböző játékok és sportesemények, mint például Twister, Egy perc és nyersz vagy akár tanár-diák kosármeccs és Quidditch. Nagy sporteseménynek számít a hagyományos 12 órás foci, amely szombat este 6-tól vasárnap reggel 6-ig tart és alatta folyamatos filmvetítéseken, további játékokon, táncokon vehetnek részt a diákok.

Téli programok

Mikulás:
A már hagyománynak számító Mikulás napi szaloncukorküldés minden évben hatalmas sikert arat. A diákönkormányzat szponzorálásával és közreműködésével minden decemberben egy lelkes osztály tagjai várják a szünetekben 1 napon át a diákokat, akik fejenként 3 kártyára írhatják rá jókívánságaikat 1-1 személynek (diákoknak, tanároknak, iskolai személyzetnek egyaránt). Ezeket osztályokra szétválogatva az Eötvös mikulása december 6-ára mindenkihez eljuttatja a jókívánságokhoz csatolt Mikulás napi szaloncukrokat.
Hópelyhezés:
Egy 3 éve működő már-már hagyománnyá váló program, amely biztosítja a téli hangulatot egy különleges módon. Az iskola mind a kb. 850 tanulójára (és tanáraira) névre szóló hópelyhek készülnek, amikkel még a téli szünet előtt feldíszítjük az iskolát. A diákok nagy vidámsággal keresik a DÖ-től kapott saját nevükkel ellátott hópelyheket az iskola folyosóin. Ennek a programnak a sikerét bizonyítja az, hogy a téli szünet után egy hópehely sem marad kint a folyosókon.
Valentin nap:
A szaloncukorküldéshez hasonló hagyomány azzal a különbséggel, hogy szív alakú kártyákkal kedveskedhetnek egymásnak az iskola diákjai. A Valentin napi köszöntések mindenkihez eljutnak február 14-ig.
Farsang:
Igény szerint rendezett program, amelyre a parlamenti üléseken lehet ötletelni.